Verseskötetek - Mosolyelágazás

Ott élsz

Ott élsz ott maradsz
ahol fáradt redőny-tokok
széllel jajgattatják
az elvesző világot

már nem emlékeidben
de sejtéseidben ott élsz
ahol még havak nyalják
március besózott húsát

és viharlámpák kormával
rajzolsz a falra egy nevet
csontvázasítani kell
a benti látványt

míg kint surrogó eső
kaszálja szét az éjt
roskatag böjtök horhosaiban
megédesül a hólé

talán ha most...!
talán ha most
véred áramló fémei
megcsikordulhatnának ajtaján

kinek szívében
csak a hétszer megforgatott
kígyónézésű
penge dobogott

nincs értelme már
elimbolyogni
a viharlámpa fénytől
rajzolatod salétromos

s romos akár a
beszántott ibolyaföldek
szomorúságán átütő
égzománc ha pattog

négy fal négy égtáj
jajong vagy suttog
éppen semmivé porrá...
hát ott élsz ott maradsz



< vissza Mosolyelágazás verseskötethez