Verseskötetek - Mosolyelágazás

Sivatagi szópor

Saját eszemen próbálok túljárni,
- nyelvcselek, tili-toli -

én nem rohanok
ha nincs épkézláb gondolatom.

Négykézláb, térden és hason
- a hangzók, tagok, szóMIszók -
a fényvonalas füzetbe
tört-karát fém-mondatok.

Öncél a célbaütősdi
- rajt-cél gloriosó
sütőtök sárgán a slamp Hold
így estelente tanyám fölött korzóz,
csillagok ámulnak, bambulnak:
micsoda tök
                  nagy
                        mag!

Nem érek oda sehova,
nincs kit lefutnom, leköröznöm,
nincs olyan babér mit leszakítsak,
és nincs tej-díj haszon,
amit nekem muszáj lefölöznöm.

Ez már a teljes béke,
bár éle még csorbán nyiszálja szíved,
fájna, ha sokat gondolnál arra,
hogy... most miért ezt hiszed.

      (mellékes dal)

Kinek a zsákjában van
a sivatagból hozott szópor?
Ki az aki az utolsó oázis
minden friss vizét kiitta?
Dögölhetett a tevecsorda!
És vevőket talált a híres
tömlőkre, tevecsontra.
Mi meg saját eszünkön
sem bírunk túljárni...
S ha elönt mindent
a szuvenír sivatagi szópor:
mi akkor sem értünk a szóból!



< vissza Mosolyelágazás verseskötethez