Verseskötetek - Mosolyelágazás

Évkönny, 1989

Már az év vége felé baktatunk
ideje valami rendet tartanunk
"az év kicsodája micsodája"
divatos szavazgatások
hajnalán
az évkönyvek
és az év könyve futamok helyett
minden érzelem nélkül
tőlem azt kérdezte egy nagyon
benső hang (hang volt-e csupán?):
láttam-e kigömbölyödni
lecsordulni az idei év könnyét?
E szokatlan kérdésre jutott
eszembe: soha ennyi könnyet
nem láttam még mint az idén
soha ennyi gyönyörű példányt
nők és férfiak
öregek és fiatalok arcán.
Dalokat fűzhettem volna könnyek
gyöngysorába ahogy énekeltek
ahogy imádkoztak zsoltárt
himnuszos fohászt.
De mégis azt a legmesszebbről
jött férfit nem felejthetem
aki annyi év után
a tűzből és vérből mentett zászlót
- halálraítéltként majd újraszületettként -
lengette a téren
és a komor temetői hantok fölött
közben szeméből
az a könny egy ártatlan
pillanatban átzuhant
a gyűlölt címer helyén szabadon
mint a gyász megrendülés és
a boldogság felejthetetlen könnye:
szinte behorpadt alatta a föld is



< vissza Mosolyelágazás verseskötethez