Verseskötetek - Kibiztosított beszéd

...A parthomályban valahol itt lépcsők...

"Országom határa! - Túlnan
kis házak ülnek meglapultan..."
(Illyés Gyula: A Dunánál
Esztergomban - 1932)

Nagy őszi esők csontváza
ott a kupolák fölött köröz
találgatod: elfoglalt-e már
a város s benne mihez lesz közöd
esőként bujdosó fejedelmek
kialvatlan államminiszterek
vonulnak fénylőn ki a ködből
hogy már félni sem merek
csak sétálok a parthomályban
valahol itt
lépcsők foltjai
mint leoltott összeesküvők
hunynak bár nem lehet kioltani
sem ezt sem azt -:
                           távoli örökmécset
s a víz viszi a hangot
két part között a látó szempárt
esőkkel fényes őszi könnyek
a kupolák alatti kérdőíven
csak ennyi lesz: fájt nem fájt
s a váll a kéz meg a láb
sőt a fél agyad is amputálva
nézel e hazá(r)dnyi kis szigetről
a rádkulcsolódó Dunára



< vissza Kibiztosított beszéd verseskötethez