Verseskötetek - Halántékdob

Lüktetés a hullaházban

Szívünk van, agyunk és hajunk.
Szerelmek, ezer vágy. Millió bajunk.
Lótetem. Zörgő Európa-váz. Halott anyánk.
A Boldogasszony egy szava. És por valánk.

Átlőtt mezek. Vak délutánok; zárva!
A vér erei simák. Szívemig fut árva
vonat. Európán nyögve-keresztül tolat.
Kibontja füstjét villanykoszból a vonat.

Igék. Tell Vilmos alpesi süvegben
céloz. A nyíl megáll sültalma köretben.
Szavak. Hóra mosolyog és odafagy
néhány mosoly. Pofontól zúduló lavina vagy.

Via, Fejérvárra menő hadi... Törvény,
mint paradicsomi tavakban az örvény.
Egyszer még feldob mielőtt lehúz;
"Hiúzszakértő" leszek és aztán hiúz!

Itt lüktetünk most még mostohán.
Lehet, hogy almavirágzásunk korán
jött; járt-kelt a temetők alatt,
a + - időben hatalmas lift haladt.



< vissza Halántékdob verseskötethez