Verseskötetek - Sárfelirat (Posztumusz versek)

Három nyári képeslap

Múltunkat megidéző,
jelenünket alig látó,
jövőnket is csak sejdítő
túlégetett váza-szonett
 
 
Monostori Imrének, 60. születésnapjára

MInden vers, mint afféle nyári holMI
MIre ráfogható: csupán csak alkalMI
MImelés, de ha jó, az se lehet talMI
MIndazonáltal nem hörgő hatalMI
MInta, s nem is égbe törő dzsáMI
MIgrénes országban persze bárMI
MIhaszna kis ügyből lehet sziáMI
MIrelit páros-kolbász vagy akárMI
MInket hidegen hagy e taktikus szaláMI
MIért is mondom: az egész egy kutyaguMI
MIndegy már, hiszen értünk is eljő a lelki cunaMI
MIndjárt itt van, s nem állhat meg útjában semMI
MIszlikbe aprítva híres önérzetünk, és az is valaMI
MIkor előttünk a harctér: homokkal felszórt tataMI!
 
(2005. június 1.)
 

Egy horáci poéta modorában írott
pinceszeri dallamocska zizegtetése

Alexa uramnak, a hatvanadikra

Élet-színjáték: év-percegés hava,
így telt s múlt bizony szebb időnk java.

Már csak emlék-kép, mondjuk valaha
itt is jártunk, hol szólt horáci költőnk dala
 
a hegy fölött s szőlő-dézsmáló seregélyek
keringtek, és a Gazda rájok kiáltott: élek!
 
Így űzte, hajtotta őket, s aztán temérdek
álma akadt még, sőt dolga is, ha kérded
 
sebesen sorolja mivel őrzé a jó hitet:
presbiter, tanár, redaktor és lám csak quodlibet
 
szókkal így talált magának méltó súlyokat,
mintha kiegyenlítene régi sors-ficamokat.
 
– – –
 
Most már derűs, bölcs, kire a fény is ráfolyt,
miként a nemes sági bor: kiforrván élteti Alexa Károlyt!
 
 (2005 június idusán)


Poharunkkal rákoccintunk…

Tamás Menyus születésnapjára

Elütvén a hatvanötöt,
tűnődhetsz éveid fölött,
melyek szépek s olyasformák
mintha angyalaid hoznák
le, ide e kies földre
– mi reméljük: soká föd be! –
így tehát még harmincötöt
vígságban és egészségben
megszavazunk egymás között
ifjú és jó Menyhértünknek,
s poharunkkal rákoccintunk:
éltesse hát a Miurunk!
 
(2005. július 24.)



< vissza Sárfelirat (Posztumusz versek) verseskötethez