Verseskötetek - Sárfelirat (Posztumusz versek)

H (11)

M. G. filmje előtt és után Dsidát olvasva

Meg kellett volna értened
mi ez a túl hosszú
getszemáni konok csönd
ahol az árulás
a fügénél gyorsabban beérik
mi ez a féktelen hübrisz
a mindig nyájként igazodó jámborokban
ha nem veszik észbe lelkükben a pánikot
a hitetlenekre vagy kicsiny hitűekre
oly jellemző földrengéses csődöt
ahogy nem értik
miért a te kéretlen közeledésed
miért akarnád pont velük
menteni (talán) a menthetetlent
még a nagy omlás előtt
mikor ikaroszi szárnyakat csatolsz
és a bezúduló niagarás vízfalak
háborgó tengerek előtt
ama cédruserdők tisztásain
biztos hajót ácsolsz
és nem keresztet
mert nem megfeszíteni akarsz
hanem életeket menekíteni
s tekinteted mágnesét
a láthatatlan keresztre függeszteni
ahol élesen látod annyiféle emberarcban
azt az érvényes egyet
aki el tudta mondani még
s azóta is mindig jól hallhatóan
visszhangzik benned az álszent zsivaj közepén:
Bocsásd meg nekik, Atyám,
mert nem tudják mit cselekszenek!

S mert az a kereszt: tény
ezért vagyok keresztény
így szólhatsz már te is
az angyali citerák
rekedt visszhangjaként
„…keményen és tekintet nélkül…
…farizeusoknak és vámosoknak
zsidóknak és rómaiaknak…

szólhatsz mindenkinek
meg kell hogy értsenek!


< vissza Sárfelirat (Posztumusz versek) verseskötethez