Verseskötetek - Ezredváltó, sűrű évek

Azt kérditek

Most hogy már végképp
p á s z t o r t a l a n u l
gőzölög nem egy
de több akol

mikor már nem
hű ebed csahol
csak kéjjel föltáplált
prérifarkasod vonít

akkor azt kérditek
hogy most hol
merre és kivel
csatangolok
sőt bitangolok el

s rekedtes hangom
fáradtan felel
az éjszaka vadul
föltett kérdéseire:

néha jólesik bizony
kicsit összekuszálni
a f r o n t o k a t
és közöttük adni
baljós randevút

mert akkor hibátlan
ez a teremtett világ
mikor két felől
lőnek legalább

s meghalni is szép
kaland – lehet –
a Múzsa ölében
más szóval
a derű senkiföldjén

és ott járni-kelni tűnődni
majd hintaként kilengvén
– sár és csillagok között –
hol minden teremtmény
árnya már bizony parányi
....................................
bevillan olykor Kosztolányi

nagyjából ennyi szó – elég
sereged sosem volt
ha volt is már nem él
barátod annyi holt
s mind hozzád beszél

talán megértitek ti is
ha főleg őket hallgatom
és nem kérditek többé
hogy mit miért s kiért
csatangolna el szívem
de akkor is mi volna
hát ne féltsetek:

mindig beállok majd
magam mögé
a körmenetnyi sorba.

(2001)



< vissza Ezredváltó, sűrű évek verseskötethez