Verseskötetek - Ezredváltó, sűrű évek

Három rövid hullám ~ ~ ~

gyakran előhullámlanak a képek a te fényképeid drága I.
csendesen és vadul sodorja őket álmomban a nagyobbik óceán
ha már partjára vetődtem a forró Tihuanától föl Vancouverig
csak közben valahol félúton egy gyönyörű szeptemberi hétre
kihalászott a vakszerencse Friscónál a Golden Gate tövében
~ ~ ~
még nem voltam negyvenéves egy szabadságra éhes fegyenc
bár hivatalos szökésben lehettem volna ott az Alcatraz foglya
vagy örökre a te foglyod is hullámoztam vívtam a gondolattal
mennyi kép a híddal s veled ahogy a vállad épp átölelem…
napokig hullám-sírás fehér párája száll egy sirály szemében
~ ~ ~
még élünk egy kicsit ha a képek is úgy akarják drága I.
bár Odüsszeusz már nem bolyong nem kíváncsi a tengerekre
sem az óceánra mert nem ért haza egészen nem érti azt ami
most is érthetetlen: hogy került oda hol jó volt hullámlani
még élünk egy kicsit ha a képek is úgy akarják drága I.









< vissza Ezredváltó, sűrű évek verseskötethez