Verseskötetek - Tudom, nagy nyári délután lesz

Epe(pe)kövek a Parnasszoszról

Karinthy Cini halhatatlan író
és fradista emlékének

(A. nyári változata)

Mivel mindenből
rendre kihagyták
észrevette hogy ez
érdemes státusa lett
igazolást kért a fő-
fő kihagyóktól
a feje nem fáj
emiatt többé
gondolta
s legalább
valamit tett
mikor kérdezték tőle
hát te mért nem vagy
már a nagycsapatban?
örökké csak a fakóban
unatkozol?
cipeled a zongorát?
ilyenkor előkapta
az igazolásokat
s megmutatta
a céhbelieknek
valahai játszótársaknak
ellendrukkereknek
aki jött
persze savanyú a szőlő-
lé mondhatták amazok
pedig nemesen és nagyvonalúan
mindig csak a rizling savanykás
s holmi ószövetségi tőkéket
korsókat és tömlőket emlegetett
példabeszédétől szinte
megittasulva
irigyelték is ezekért
az értékes papiruszokért
melyeken mértékadónak
mondott és föltömjénezett
rettegett kihagyók
érték- és lelkiösmérettel
megcsalt számadók
nevei sorakoztak
mint becses
dedikációk
csak a szíve kezdett
kihagyni
mondhatni ritkábban ütött
a harangnyelv
ritkábban és csöndesebben
a légzése viszont szaporább lett
és a pulzusa is
álmában sokat forgolódott
izzadt és gyakran arra riadt
most biztosan vége
a dalnak
de aztán elhessegette
nem gondolt semmit
főleg nem gondolt
rájuk velük
inkább azokra
akiket már nem
lehet kihagyni
illetve lehet
mert ez is megtörtént
számtalanszor
szóval arra gondolt
már jobb lenne velük
beszélgetni ott
a mélyfönti lakban
biztos adnának
jó tanácsot
olyanokat például hogy
nem kell annyira feltupírozni
a hitványságokat
nem kell annyira mellre szívni
szívére venni
nem is vette
ó nem ő nem
nem volt szíve
nem mellre szívni
sem szívére venni
aztán a többi
néma ó néma ő.


(B. tavaszi változata)

Persze már szégyellem is
hogy bent maradt
a kezdő 11-em
de aztán semmi tartalék
aki futkározott volna értem
a fakóban
vagy ült volna a szálkás kispadon
és volt bennem azért
csöppnyi hezit
hogy mindent vissza!
de már nem hevít
semmi sem
maradok tiszteletlenül szorongásaimmal
és várom mikor ejti a lábára
e súlyos bibliát egy jámbor olvasó.


(C. őszi változata)

Kimaradni persze mindig jó
karámon kívül több a fű
ám belül több a széna zab
vagyishogy
ha tetszik
elbőgheted magad
s eldallhatod a számadó
juhászról
ez is csak egy oltári tahó
meg szánandóbb is persze
ha kutyái szaglását követve
szamaragol a szaharai ködben
vagy áll gazdája pártján
csökönyösen helyben
bizony a helyzet akkor
iázni való!

 

(1997. júniusvég)



< vissza Tudom, nagy nyári délután lesz verseskötethez